A Fidesz 3 éve totális háborút indított a hajléktalan emberek ellen, a szegénység helyett a szegények ellen küzd. Gyáva az a hatalom, amelyik a legelesettebbekre támad. Teszi ezt úgy, hogy közben politikájának köszönhetően tömegek csúsznak egyre jobban bele a reménytelenségbe, ahol legfeljebb egy „annyit is ér” mondatot kapnak majd Orbánéktól. Amikor pedig az érintettek elmondanák a véleményüket, a Fidesz nem engedi. Még a Parlamentben sem. Pedig egy hatalom igazi jellemét az mutatja meg, hogy hogyan bánik azokkal, akik a legnehezebb helyzetben vannak.

Mint az köztudott a Fidesz-KDNP szegények elleni büntetőexpedíciója újabb szakaszához érkezett. A szabálysértési törvény tervezett módosítása egy új tényállást vezetne be, a közterületen való életvitelszerűen tartózkodás szabályainak megszegését, ami miatt első körben közmunkára kötelezhetik, második körben pedig pénzbüntetésre ítélhetőek az utcán élőt. Pénzbüntetésre egy hajléktalant embert, teljesen logikus. Itt megáll az ész, a Fidesz meg megy tovább.

Tegnap volt ennek  törvényjavaslatnak a honvédelmi és rendészeti bizottsági tárgyalása, amelyre eljöttek A Város Mindenkié (AVM) aktivistái is. Mivel ez a szervezet évek óta kiemelten eredményes munkát végez legsanyarúbb sorban élő honfitársaink megsegítésében, biztos voltam benne, hogy felszólalhatnak. Ennek szándékával és jogos tervével érkeztek tegnap a bizottsági ülésre. Ha valaki megérdemli, hogy pár percben meghallgassák a véleményt, ők azok.

A képviselők kezdték a hozzászólások sorát. Hozzászólásomban teljes látleletét adtam annak az utcán élőket érintő embertelen intézkedéssorozatnak, amely 2010-zel, a kormányváltással vette kezdetét. A szociális rendszer leépítésével párhuzamosan a kormány a társadalom legnehezebb, legfájdalmasabb, legkiszolgálatottabb helyzetben lévőit bünteti. Az orbáni rezsim szegényeket büntető, társadalompolitikának hazudott fegyelmező politikája következtében ma százezrek vannak azon a pályán, amelynek a végén az Orbán által támogatott kiszorítási tervek vannak. Százezrekről, milliókról mond le az állam. Milliókat tett rá olyan csúszdára, amelyen a kezdő lökést az egykulcsos adó adta meg a végén pedig a legnehezebb helyzetben lévőket támadó kirekesztő politika van.

Ma milliók kerülhetnek munkahelyhiány, közüzemi tartozás, a Fidesz által bevezettt 30 új adó miatt utcára vagy „csak” azért, mert gyermekükre oktatását választva saját megélhetésüket kockáztatják. Ez a fideszes javaslat „rájuk” van szabva.

Mindez természetesen nem hatotta meg a fideszes maffiaállam-képviselőket, akik elégé kikészültek hozzászólásom hallatán. Sőt Csampa Zsolt (Fidesz) engem akarta rendre inteni, hogy micsoda stílust engedek meg magamnak. Stíluskérdés és a tények, Csampa fejében furán állnak össze, de csinált ő már ennél furább és kínosabb dolgot is. És ismerve a ciklikusan kilengő vállalhatatlanság barométerét, még fog is.

Aztán Kocsis „népszavazással hajléktalan embereket üldöző, MIÉP ifjúsági szervezetes” Máté jött, aki továbbtolta a vállalhatatlan érvelést. Amikor pedig kezemet feltéve hozzászólásra jelentkeztem – ahogyan ez mindig is szokás volt a bizottságban – csak annyit tett hozzá: „tegye le a mancsát”. Ekkor jeleztem, hogy ilyen mondatok után stílus dolgában neki és a Fidesznek van házi feladata, nem is kevés. Szóval fejezzék be, hogy az ellenzéki kritikákat, és rengeteg magyar ember véleményét így akarják lesöpörni az asztalról.

De volt még lejjebb: jött az AVM hozzászólásáról való szavazás. Nagyon bíztam benne, hogy ők elmondhatják véleményüket, hiszen az ő szavuk mindennél többet ér. Ügyrendi szavazást kértem, eredmény: 7 igen, 10 tartózkodással a Fidesz nem engedte az AVM hozzászólását. Ezt követően szavaztak a törvényről, és megszavazták azt általános vitára. A szabálysértési törvény módosítása tehát azt követően kerül a Ház elé, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi ítéletében leszögezte, hogy a hajléktalanság ellen rendészeti eszközökkel egy normális európai jogállamban nem lehet küzdeni. Ez Európai Parlamenten is ilyen irányú jelentést fogadtak el.

S a jellemtelenség ekkor érte el csak a csúcspontját: mindezek után, azaz a döntés megszületését követően engedték az AVM-et hozzászólni, akik természetesen jelezték, hogy ezek után nincs miről beszélni, nem kérnek ebből a megaláztatásból.

Nincs más, ki kell mondani: mindazok, akik tartózkodtak, akik a fentihez hasonló törvényben gondolkodnak, akik üldözik azt, ki szegény és rászorult, nem mások, mint született kirekesztők.

Azok és azok is maradnak.

Mert egy hatalom igazi jellemét az mutatja meg, hogy hogyan bánik azokkal, akik a legnehezebb helyzetben vannak.